böjt1

Te beteg vagy!

“Uram, íme, akit szeretsz, beteg.” Jn 11,3

Beteg csak az lehet, aki tudja, hogy van egy eredeti állapot, és ez nem az. Csak az beteg, aki tudja, hogy kell lennie egy olyan állapotnak, aminek a viszonylatában ez, ami most van, betegség. Az beteg, aki tudja, hogy most nem egészséges. Banális mondatok, tudom, mégis fontosak. Lázár, Jézus jó barátja beteg volt. Nem is akármilyen beteg: halálos beteg. Nem minden betegség ilyen nyilvánvaló. Számos halálos betegséggel simán el lehet éldegélni, míg meg nem öl végül. Semmi baja, csak a nyaka véres – mondjuk. Ilyen az a betegség is, amit úgy hívunk: élethazugság. Leegyszerűsítve az élethazugság nem más, mint amikor a beteg azt hazudja magának, hogy minden rendben van. Nincs itt semmi baj. Pedig csak az gyógyul meg, aki belátja, hogy beteg. Jézus ezzel a szójátékkal máshol élt is: csak a betegeknek van szükségük orvosra… annak, aki tudja, hogy beteg. A bűn is ilyen betegség. Halálos. De Jézus nem csak Lázárt szerette, aki beteg volt, hanem engem is szeret. Lehetek beteg, de ő nem pátyolgatni fog, hanem meggyógyítani. Kelj fel és járj. Vedd fel az ágyadat és járj. Tisztulj meg. Gyógyulj meg.

Joseph Nicolosi írt egy könyvet Szégyen és kötődésvesztés címmel, amelyben a homoszexualitással foglalkozik. Ebben a könyvében egy saját-fejlesztésű terápiát ír le, aminek helyreállító terápia a neve. A szakma kegyetlenül meghurcolta miatta. Ugyanis a homoszexualitás kapcsán a kimondatlanul elfogadott álláspont az, hogy el kell fogadnom, hogy az vagyok. Nicolosi ebben a könyvében leírja, hogy ez nem helyes, mert így a terapeuta dönt a kliens helyett. Azt kihangsúlyozza, hogy a helyreállító terápia azoknak szól, akik nem tudják, nem akarják elfogadni azt, hogy a homoszexualitásuk normális. Megdöbbentő vallomások olvashatók ebben a könyvben. Ajánlom, különösen a témához való szeretetteljes és korrekt viszonyulása miatt. Tehát azt mondja ez a pszichiáter, hogy jogom van úgy dönteni, hogy nem fogadom el normálisnak a helyzetemet. A legtöbb terápia viszont arra kényszerít, hogy fogadjam el, mert ez a problémáim gyökere. Biztosan? A témafelvetés jól megvilágítja a Jézusi betegség-értelmezés lényegét. Jézus szerint a betegség nem normális, DE van. Két hibára is ráirányítja ezzel a figyelmünket: van, aki azt mondja, hogy NINCS betegség (legalábbis lelki biztosan nincs), más pedig azt, hogy van, és ez az állapot a normális. Jézus viszont azt állítja, hogy a betegség van, a betegség nem az eredeti állapot, és a gyógyulás az eredeti állapot helyreállítása.

Gyanútlan emberek tömege sétál bele abba a zsákutcába, hogy a megoldás a gondjainkra az, hogy elfogadjuk, hogy vannak gondjaink. A gyerekkori vagy bármilyen korszakbeli és jellegű sérülések állandósítása, és az azok általi végső meghatározottság a problémák megoldása helyett elmélyíti és állandósítja a problémákat. Jézus szerint nem vagy arra rákényszerítve, hogy a betegségeid, a sérüléseid határozzák meg, hogy ki vagy és ki lehet belőled. Jézus azt mondja: láss! Ez szerintem megoldás.



Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása. Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.


Kérlek, a saját teljes nevedet használd hozzászóláskor!

  • Emese Szombati

    Köszönöm! Sokat segítenek a szorongással, lelki betegséggel kapcsolatos írásaid! Eddig még olyan segítséget nem találtam, ami bibliai alapokra épülve gyógyítana. (Kiv. Pál Feri atya 🙂 )

    • Ez nagyon kedves, és boldoggá tesz, ha így van. Áldás! Szabi:-)

    • Peter Farkas

      Szia Emese, en szivesen megosztom a konyv cimét ami pontosan az amit eddig kerestel es igy a keresenek elerkezett a vege. Mert aki ker annak megadatik es aki keres az talal. Az igaz konyv cime: A Csodak Tanitasa.

      • Emese Szombatiné Prohászka

        Köszönöm! elolvasom.

  • Pál Zsolt

    Kedves Emese ha hozzászólhatok, keresd meg Gyökössy Enfre Életápolás és a Magunkról magunknak című könyveit.Nagyon jók és áldott írások de Bandi bácsi bármelyik könyve ezeken kívül.Szeretettel ajánlom 🙂

  • Adamekné Németh Zsófia

    Én azért már találkoztam olyan (ha már címkék) “nem hívő” terapeutával, aki segített fontos lépéseket megtennem a saját utamon, és olyan “hívővel”, akinek úgy éreztem, lövése sincs a helyzetem realitásáról, csak rám akarja erőltetni a sémáit. Pedig ez utóbbi meg volt győződve arról, hogy nem így dolgozik, az előbbi pedig nem is ismerte a Bibliát. A létbátorság (a saját kérdések őszinte feltétele) szerintem kiemelten fontos a segítő szakmákban. Jól példázza ezt a Goodwill Hunting c. film.

  • Emese Szombati

    Kedves Zsolt! Köszönöm, olvastam Bandi bácsi szinte összes könyvét 🙂 Folyamatosan kellene olvasnom őket, akkor talán jobb helyzetben lennék 🙂
    Kedves Zsófia! Most hála Istennek én is olyan segítséget találtam, aki nem hívő, de nagyon jó és talán új szemszögből segít látni magamat. Reményteli a helyzet 🙂 Igazán azt hiányolom a terapeutákból, ami benne volt Bandi bácsiban és benne van Pál Feri atyában, hogy ítélkezés nélkül, kegyelemmel, szeretettel , elnézően, együttérzően és igazán odafigyelve fordulnak az emberek felé.
    Köszönöm, hogy segítettetek! A filmet megnézem újra, új szemmel 🙂

  • Bagdán Viktor

    Az az észrevételem, hogy nem lenne szükség ennyi önsegítő könyvre, de pszichológusra sem, ha a gyülekezetek valóban gyülekezetként működnének, és sok esetben a lelkészi hivatalok valóban lelkészi hivatalként, a lelkészek valóban lelkészként, tisztelet persze a kivételeknek. Nem a tökéletes gyülekezetre vágyom, mert olyan nem létezik, de azért sok esetben, ha betöltenék a funkciójukat (nem a liturgiára, és a külsőségekre gondolok, mert azzal többnyire nincsen gond), talán nem könyvek között kellene kotorásznunk, hanem megtalálnánk a segítséget – és megadnánk másoknak! – a saját környezetünkben, a saját hús-vér gyülekezetünkben. (Pont Gyökössy Endre írta, hogy mekkora jelentősége van gyógyulás szempontjából is, ha tudunk másokon segíteni.)

    • Az első dolog, ami az eszembe jutott, hogy “hogy nem lenne szükség ennyi önsegítő könyvre, de pszichológusra sem, ha” az ember nem volna bűnös. De az. Ennél fogva ahol csak ott van, töredékes amit csinál, felemás, nem kielégítő, stb.

      Amit a gyülekezetről mondasz, részben értem, és ahogyan van rosszul működő, funkcióját nem betöltő család, úgy van ilyen gyülekezet is. Ugyanakkor én, mint aki egy rosszul működő családban nőttem fel, megértettem, hogy az ember, ha akar MINDENBŐL tanulhat, és persze, ha nem akar, akkor semmiből sem.

      Spurgeon mondta:

      “Sok bennem a hiba ha kevés benned a szeretet”. És benned túl sok a hiba, ha bennem kevés a szeretet.

      Üdv: Sz.