böjt9

Pénz beszél

„Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?” János 12,5

Szimbolikus jelenetek sorának lehetünk tanúi Jézus kereszt felé vezető útja alatt. János rendre el is mondja nekünk, hogy ez egy szimbolikus történés, és azt sem felejti el elmondani, hogy ezt Jézuson kívül szinte senki más nem értette. Aki „véletlenül” megértett egy-egy jelenetet, ő is csak a vastyúk is talál szeget alapon. A szimbolikus cselekvés lényege az, hogy a látható és emberileg értelmezhető történés mögött mélyebb értelem található. Az elsődleges értelmezés a másodlagos, és a másodlagos (sokszor rejtve maradt) értelmezés az elsődleges. A szimbolikus cselekvés soha nem az, aminek látszik. Túlmutat önmagán. Itt is egy ilyen szimbolikus cselekvésnek lehetünk tanúi. Az is érdekes, hogy általában Jézus magyarázza meg ezeket az eseteket, de ez nem jelenti azt, hogy aki cselekvőként részt vett a történésben, értette, mit tesz. Mint amikor Péter azt mondja „Te vagy a Krisztus.” Jézus ezt mondja: boldog vagy, mert nem test és vér jelentette ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Péter (és Mária, és minden más szereplő) meg megszeppenve néz Jézusra, mint az a kisdiák, aki helyesen válaszolt a tanító néni kérdésére, pedig egyáltalán nem volt biztos abban, hogy ez a helyes válasz. Meglepettség az, ami reakcióként érkezik Jézus szavaira. Amikor kiderül, hogy ez nem egy sima megkenetés, nem egy sima kijelentés, hanem ennek szakrális értelme van.

Amikor ezt a nagyon drága kenetett rákeni Mária Jézus lábára, Júdás a fenti mondatot veti Jézus és a többiek szemére. Júdás is szakralizálni akarja az esetet, de másként, ördögien, vagy mondhatnám, hogy emberien. Júdás lényegében azt mondja, hogy ez szentségtörés: ilyen értékes kenetet Jézus lábára (!) pazarolni szentségtörés. Miért, mert ez sérti Jézus szentségét? Nem! Azért, mert a drága kenet értékénél fogva szakrális Júdás számára. Júdás számára a pénzben mérhető érték a szent. Ami pénzben nem mérhető, az nem szent. Ami pénzben mérhető és értékes, az szent. Magyarán: a szent Júdásnak az, amiből haszna származik. Minél nagyobb a haszon, annál nagyobb a szentség. Jézus nem megy bele ebbe a játszmába, pedig Júdás igyekezett belerángatni őt. Annyit mond, hogy a szegények mindig veletek lesznek, de én nem. Lényegében ezt mondja: a szegényekre mindig lehet hivatkozni, mindig. De János nem hagy bennünket kétségek között és egyértelművé teszi, hogy Júdás „nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.” (6). Kinek mi a szent. Van, akinek a pénz az istene. És nem olyan egyszerű ezt felfedezni, mert ahogyan Jézus tanítványai között volt Júdás, így nem csak az egyház határain kívül lévőknek lehet a pénz az istene. Kálvin azt mondja, hogy Istennek igen sok báránya van az egyház határain kívül (még), és igen sok farkas van az egyház határain belül. Ami fontos: MAGAMAT vizsgáljam meg, nem ÉN VAGYOK az, akinek csak a haszon, a profit a szent, akinek a pénz az isten? Akinek semmi más nem szent, és a haszon reményében a legszentebb dolgokat is felhasználja hivatkozási alapnak. Önvizsgálat. Júdás lényegében lelkiismeret furdalást akart kelteni Jézusban és a többiekben, mert nem szégyellitek magatokat, hogy nem gondoltok a szegényekre…

Jézus elmagyarázza ennek a szimbólumnak a tartalmát: hagyd őt, hiszen a temetésem napjára szánta. Így lesz egy emberileg pazarlós és felelőtlen cselekvés szakralitás. Emberileg nézve MINDEN szakrális cselekvés ablakon kidobott pénz, idő, erő, ember, energia, teljesen hasztalan. CSAK hitben van értelme annak, ami szent. Mert a szent épp, hogy nem az emberi befektetett összeg – haszon elvén működik, hanem a mustármag-filozófia mentén: a jelentéktelen jelentőssé válik Jézus kezében.



Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása. Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.


Kérlek, a saját teljes nevedet használd hozzászóláskor!