baby-couple-cute-family-love-Favim.com-70285

Így nevel az Istenem

Sok más mellett az ember egyik legnagyobb kísértése a bűn tárgyiasítása. Ez azt jelenti, hogy a bűnt, a bűnösséget tárgyakkal, csoportokkal, jelenségekkel azonosítom. Rajtam kívülivé teszem, és amennyiben én nem használom a „bűnös” tárgyakat, nem vagyok része a „bűnös” csoportnak, elhatárolódom a „bűnös” jelenségektől, én nem is vagyok bűnös. Ebből ered a tisztaság-teológia, ami a keresztény élet céljaként azt határozza meg, hogy maradjunk tiszták. Ez persze, azt is feltételezi, hogy azok vagyunk, márpedig tiszta csak az lehet teológiai értelemben, aki bűntelen.

Van ebben a történetben két különböző dimenzió, és jó, ha tisztában (…) vagyunk azzal, hogy melyik hat melyikre a Biblia szerint. Amikor én a bűnösséget tárgyakkal, csoportokkal, jelenségekkel azonosítom, és azt mondom, hogy ha ezektől távol tartom magamat, akkor tiszta életet élek, ezzel azt állítom, hogy amiatt, MERT tiszta életet élek, kiérdemeltem Isten kegyelmét. Persze, ha „beszennyezem” magam ezekkel az említett „tisztátalan” tárgyakkal, csoportokkal, jelenségekkel, akkor elvesztem Isten kegyelmét. Mert Isten a tisztaságom miatt fogad el, a tisztaságomat pedig én „csinálom”, én tartom magam tisztán. Azon túl, hogy ez a Biblia szerint nem működik, a Biblia azt is állítja, hogy miden ember vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének, meg azt, hogy a bűn zsoldja a halál. Ez azt jelenti, hogy egy bűnössé vált világban az ember nem „maradhat” tiszta, mert soha nem is volt az. Bűnben fogantam, anyám vétekben fogant engem – ez azt jelenti, hogy az ember képtelen a saját teljesítményéből egy „tiszta” életet élni. Mert a bűn az emberben lakozik. Az ember vétkezett, az ember lázadt fel az Isten ellen, és az ember az, aki generációkon át megpróbál úgy tenni, mintha jó lenne, miközben nem az. Az emberben van a bűn. Minden emberben. Ha nem így lenne, Isten Fiának nem kellett volna emberré lenni, emberként elhordozni az emberiség bűneit úgy, hogy közben ő maga „mindenben hasonlatos lett hozzánk, kivéve a bűnt”. A Biblia arra tanít bennünket, hogy csak és kizárólag Krisztusban vagyunk tiszták. És ez ennek a két dimenziónak a másik értelmezése.

Krisztus bűntelenként halt meg a bűnösökért, és a benne történő hit által tekinti Isten az embert is tisztának. Az élet, amit Krisztusban él az ember, minden erőfeszítés ellenére a bennünk munkálkodó Szentlélek munkája által lehet egyre tisztább. De nem ezért vagyunk tiszták Isten előtt. Jézusban MÁR tiszták vagyunk. Aztán ez a tisztaság visszahat az életünkre. Kinél milyen mértékben, mert hogy erre nincsen szabály. Az ember egyszerre megigazult és bűnös, mondják nagyon bölcsen a régi teológusok. Az ember bűnös, de Isten KRISZTUSBAN igaznak fogadja el (bűn-nélkül-valónak), hit által. Ez volt a reformáció nagy (újra)felfedezése. És minden megújulás ugyanezt az (újra)felfedezést hordozza magában. Hogy az ember tisztaság iránti vágya és törekvése kevés Isten előtt, de Jézusban tiszták vagyunk, és minden vágyunk és törekvésünk benne nyer új értelmet. Így lesz az ember élete hálából származó élet.

Mindig van mire fogni a bűnösséget. Moralizálni. Erkölcsprédikációt mondani. De a jelenségek az emberből fakadnak. Minden csoport vétkezett, mert minden ember vétkezett. Minden dolgot, ami ezen a földön van, lehet tisztátalan módon használni. Mindent. Néhány hete egy hozzászóló felháborodott azon, hogy a szexualitással hoztam összefüggésbe az Istennel való kapcsolatot. Elgondolkodtatott a felháborodása, a megbotránkozása. Értettem, megértettem, és épp ezért szomorított ez. Mert emberek milliói mondhatják, vagy mondják ugyanezt kimondva, kimondatlanul. Mert az ember minden nagyszerű dolgot elsilányít, már hasonlítani sem lehet. És hiába hasonlítja a Biblia számos helyen Krisztus és az Egyház, Isten és az ő népe kapcsolatát a házastársak kapcsolatához (aminek elemi része a szexualitás, és annak a gyümölcse: a gyermek!), ha az ember undorítónak találja azt, amit szexualitás alatt értünk. Ha undorodik saját szexualitásától, attól, hogy nemiségünk van. Ezt teszi az ember azzal, amit Isten jónak teremtett: visszaél vele. Nem jó az embernek egyedül lenni, mert az embernek az a jó, hogy ketten egy test lesznek. És itt a Bibliában soha nem csupán valami plátói dologról van szó, mert a Biblia nem dualista módon gondolkodik az emberről, és nem választja ketté a testet és a lelket. Ezért nem puszta érzelem-nélküli szexről van szó, amikor a Biblia az ember szexualitásáról beszél (szaporodjatok és sokasodjatok, hogyan lehet ezt még érteni? Allegorikusan?), és amikor az egy testté válásról, vagy a házastársak közötti egységről van szó, akkor az nem valami édes-testvéri vagy baráti viszony. Mert a Biblia úgy beszél a szexualitásról, ahogyan azt Isten elgondolta: az ember egész valójával, testiségével, érzelmeivel, gondolataival, mindenével van jelen benne. Nagy gond, hogy mi rendre erőszakosan kettéválasztjuk, és hol ezt, hol azt tituláljuk bűnösnek, vagy csak szimplán leértékeljük.

A másik hasonló példa, amit gyakran használ Isten és az ember kapcsolatára a Biblia, az apa és a fia közötti kapcsolat. A szülő és a gyermek közötti kapcsolat. És bár erre nem volt konkrétan precedens, de magánbeszélgetésekben és a saját történetemben is felfedeztem, hogy ez ugyanúgy felháborító, sőt, ha erősen akarunk fogalmazni, erre is mondhatjuk, hogy „undorító”, hogy a Biblia Isten és ember kapcsolatát a szülő és a gyerek közötti kapcsolathoz hasonlítja. Mert mi van azokkal (a milliókkal), akiknek az apja alkoholfüggő volt, akiket vertek a szüleik, akiket szexuálisan, verbálisan, vagy fizikailag bántalmaztak? Akiket elhagytak, árvaházba adtak, akiket kihasználtak érzelmileg és mindenféle tekintetben. Akikről nem gondoskodtak. Hány ember mondhatná azt (ha merné), hogy ha Isten olyan, mint az apám, akkor köszi, de inkább nem kérek egy ilyen Istenből, mert nekem egy ilyen apa épp elég volt az életemhez. Ha az egyház olyan, mint az anyám (anyaszentegyház), akkor köszi, de inkább nem. Ez van, az ember kifordít mindent, aminek részese, amiben benne van, ami általa lesz. És valóban az a csoda, amikor egy házasság nem bomlik fel, a szülők nem hagyják el egymást és a gyerekeiket. Amikor megállja a helyét ez a hasonlat, hogy Isten olyan, mint édesapád, aki feltétel nélkül szeret és elfogad, gondoskodik, támogat és megvéd, megerősít, melletted áll. És az Anyaszentegyház olyan, mint édesanyád, aki megszült, babusgatott, táplált korodnak megfelelően, dédelgetett, a legelviselhetetlenebb kamaszkorszakodban is melletted állt, elfogadott, támogatott, felnevelt, és élete végéig számíthattál rá, hogy majd te ugyanezt tehesd a saját gyermekeddel. Csoda, amikor így van.

De mégis azt kell mondanunk, hogy pusztán azért, mert az ember mindent kiforgat az eredeti értelméből, és hiteltelenné teszi ezeket, mégis ez az Isten által elgondolt rend. És itt HAT VISSZA a házasságra, a nemiségre (szexualitásra), a szülők és gyerekek viszonyára, apa és anyaszerepekre az, amit Istentől látunk és tanulunk. Az, ahogyan ő a tökéletes mennyei Atyaként viszonyul a gyermekeihez, úgy viszonyuljon a földi apa is a sajátjaihoz. Ahogy Krisztus az egyházhoz (hogy életét adta érte), úgy a férj a feleséghez. Isten tanít meg (újra) bennünket arra, hogy mit jelent az ő országában élni. Mondhatjuk, hogy ez egyfajta isteni újra-szocializálás. Ez bontakozik ki, és ez teljesedik ki abban a mennyei lakomában, ahol minden fiúnak helye van: annak is, aki eltékozolta mindenét, meg annak is, aki otthon duzzogott egész idő alatt. Mert ilyen a tékozló Isten.



Támogasd az Újragondolót PayPal-on keresztül

Nem akarlak téged sem megfosztani attól a lehetőségtől, hogy támogasd a munkámat. Lehet, hogy azt mondod, most van egy fölös ötezresem, ezt odaadom. Talán azt mondod, úgy döntök, ebben a hónapban a tizedemet ennek a blognak adom, mert tökre szeretem, és szeretném így is kifejezni, hogy fontos, hogy amikor benézek, van mit olvasnom. Az is megeshet, hogy egyszerűen nincs pénzed. Nagyon sokszor vagyok én is így. Akkor még mindig ott van a lelki támogatás, a hozzászólás lehetősége, vagy a bejegyzés megosztása, a blog ajánlása. Végül, ami még nagyon fontos. Örülök, hogy az olvasóm vagy, pénz ide, vagy oda.


Kérlek, a saját teljes nevedet használd hozzászóláskor!